20110905

Észkijárat

"A művészet érzéki és zsigeri ügy"

Vasárnap délelőtt exkluzív tárlatvezetésen vettem részt Alföldi Róbert a Nemzeti Színház Igazgatójának kalauzolásában a KOGART FRISS 2011 c. kiállításán.


A FRISS a pályakezdő művészek "startvonala", az első éles bemutatkozás, ahol a hazai intézményekből kikerülő (MKE,MOME,PTE-Művészeti Kara) és emellett idén a román kortárs művészet "ifjú titánjai" mutatják be műveiket a nagyközönség előtt.



"Hiányérzetem van" - kezdte Alföldi Róbert a rendhagyó megnyitót.
"Csöndes a kiállítás, de nem úgy, hogy befelé fordít, hanem, hogy lapos, szürke."

A dicsszavak elmaradtak, helyette zúdultak a kritikák, melyek gondolkodásra késztettek bennünket is és a művészeket is.



"Kényelmesség, óvatosság jellemzi a műveket, hiányzik a vadság a bátorság - én ezeket nem állítottam volna ki. "

"A kortárs lényege, hogy nincs az illik kategória. Itt mindent szabad.
Kibillent a saját életemből, végletességet kelt bennem, meglep, olyan, mint a színház, ami a meglepetések sorozata.
Épp ezért felnőtt helyzet is, ha valaki kortárs művet vásárol - hiszen én döntök, vállalom a felelősséget, hogy nekem tetszik."



"Mojolást látok...nem szeretem ezt a hozzáállást, pedig manapság igenis van miről beszélni! Fontos lett a hangosság, a vállalt fogalmazás, fontos lett a világ, fontos, hogy vállaljam magam."


Súlyos szavak, de van bennük igazság.
Egy ünnepélyes megnyitó, melyen nem a művek, hanem a tárlatvezető hökkentett meg mindenkit - igazán kortárs volt a szó művészeti értelmében.

Óva intett minden művészt a tobzódástól, mely nem visz semerre, "igenis meg kell tanulni néha elengedni ügyeket, ötleteket. Megújulás a kulcsa mindennek."
Az útközbeniség is nagyon fontos, amikor a művész valamire rá akar találni, és "nem fél kirakni ezt az útkeresést"

Kritikaként fogalmazta meg, hogy úgy látja sok művész fél, nem vállalja, vagy idézőjelbe teszi a művét azáltal, hogy "magyarázza" filmmel, hanggal, további képpel, azt az egy jó művet, ami egymagában is megállná a helyét.

"Ennek nagy ereje van, mert egyben van":



"Én falusi legényke vagyok, megérint az otthonka, ami egy működő dolog a mai napig, sőt érzem az auráját is"

Vasvári Márta: Otthonka (flitter, print, vászon)
 vasárnap délelőtt a két legjelentősebb műnek kikiáltott alkotás, melyek intarziaszerű megoldással tartanak tükröt elénk (középen a művésszel):


Hollós Ádám és kiállított művei (akril bükktáblán)



Bye-bye.