Chateau Visz, ha nem visz, akkor is menjetek:)

Balatonboglár és Lelle között félúton, a Balatontól kicsit távolabb, a domboldalon,

csendes környezetben található,

Chateau Visz, a felújított egykori vadászkastély, mely hazánk méltán híres 5 csillagos kastélyszállója és a gasztronómia ínyenceinek fellegvára.

Fine dining, nemzetközi konyha, minden nap 7 fogásos menüsor frissen lefőzve. A korábbi séf közel 130 ehető növényt kutatott fel a kastélyudvarban, és a közvetlen környezetében, melyet előszeretettel alkalmaznak az ételek készítésekor.

A chef Klaus Deutschman (osztrák) fiatalember lent feketében, aki dolgozott már két Michelin csillagos étteremben, bejárta egész Európát, és idén júliustól alkot Viszben.

A házigazda Tolvaly Ferenc felesége Hídvégi Melinda, akitől megtudtuk, hogy a vendégek 85%-a magyar, a maradék német és főleg amerikai. Az alapanyagbeszerzéssel nekik is meg kellett küzdeniük, de  mára 50% helyi gazdaságokból termelődik ki. Elmesélte, hogy nem volt egyszerű mutatvány a környék gazdáit átállítani a minőségi alapanyagok termelésére. Főleg, amikor olyan extra igényekkel állt elő a korábbi séf, hogy a szomszédos tanyán Pista bácsi etesse a kisborjút napi 2 tojással, masszíroztassa, és futtassa quaddal, hogy finomabb legyen a húsa. Pista bácsi rohant Melindához, hogy ez a séf megőrült, holott a 700Ft/kg helyett 7000Ft/kg ár lett felajánlva a finom borjúhúsért.
Mindenki repülhet szabadon, élve a lehetőséggel, de nálunk még mindig a gondolkodással van a hiba.

A desszert fantasztikus ízkombináció, és látványra sem utolsó:

A konyhán az ezüst evőeszközök csillogása is a luxust jeleníti meg.

A menüsor, és a szivarszobában elfogyasztott kávé után, szívem szerint én is hasonlóképpen leheveredtem volna

De ránk esteledett a hosszúra nyúlt ebéd alatt, így búcsút vettünk Melindától, és az 5 és fél éves kislányától, aki végigülte és kóstolta a degusztációs menüt, és a maga természetességével harapott bele a királyrákba, és kanalazta mellé az avokádószószt és minden egyéb nyalánkságot, hogy legyen ereje a másnapi kínai nyelvórához.

egyszer volt, hol nem volt almárium

A Karácsony előtti hajrában szeretem rendben tudni a körülöttem lévő dolgokat, hogy a díszítést már semmi se zavarja. A felturbózott nappalinkban már csak az akvárium előtti rész maradt el, ami tulajdonképpen az étkező és a nappali között húzódik, de valahogy sehova sem tartozik igazán.
Gondoltam felszámolom a régi szekrényt, és a felhalmozódott kupit körülötte, és amolyan nagymama féle retroszegletet alakítok ki, ami előtt mesélhetek majd a csajoknak, hogy nagyanyáink idejében hogy mentek a dolgok. Az akvárium falba süllyeszetett helye adott volt, így hát elmentem az IKEA-ba, és vettem egy fogasszerű polcot, mely gondoltam majd jó lesz valahova. Kinéztem egy tálalót, de nem voltam benne biztos, hogy odafér az elképzelt helyre, így egyelőre szekrény nélkül tértem haza. Otthon lemértem a helyet, és éppen passzolt a kiszemelt darab az akvárium alá. Majd arra gondoltam, mi lenne, ha megnézném a használt ikea oldalt? Miért ne, végülis ahhoz, hogy rendszeresen átrendezzem a szobákat, és néha furi dolgokat kövessek el a bútorokkal, ahhoz tökéletesen megfelelnek az ikeás dolgok, és használtan majd' féláron sikerült beszereznem a tálalót. Nagyon büszke voltam a jó vételre.
Íme a polc és a szekrény:

Majd jöhetett a retro dizájnolás csipkével: szétvágtam egy régi terítőt, melyet az ajtók köré tűztem belülről:

Ilyen lett:

Az akváriumot is képkeretbe foglaltam, majd lefújtam fehérre:

És ez is kapott egy kis csipkeszegélyt, csakhogy az akvárium lámpája ne süsse ki a szemünket:

Majd minden a helyére került, egy kis dekoráció, a nagymama képe, és kész:

Márcsak be kell rendezni a szekrényt, aztán tényleg jöhet a Karácsony!

Whisky - ne csak együnk, igyunk is!

Réz András.... sok minden eszünkbe jut róla, de csak kevesen tudják, hogy Ő hazánk első és eleddig egyetlen Whisky Nagykövete.

Fogtuk magunkat, megtaláltuk a legközelebbi "whisky bar-t"

és közösen a pohár fenekére néztünk:

Megtudtuk, hogy már a XIII. századból is találunk feljegyzéseket a whisky-ről.

A japánok ugyan csak az 1930-as évektől próbálkoznak a whisky készítéssel, de mind minőségileg, mind mennyiségileg megközelítik a nagy whisky gyártókat, úgyhogy érdemes rájuk is figyelni.

Whiskyk között is találunk könnyű, konty alá való és testes fajtákat, továbbá abszolút hangulat és ízlésfüggő, hogy ki melyiket, s mikor részesíti előnyben, és ráadásul a vásárlás után már semmi meglepetés nem érhet bennünket, mert a magas alkoholtartalom miatt nem változik az állaga a palackozás után, ja és a fejünk sem fáj másnap.

Víz, árpa, (tőzeg), és minimum 3 év tölgyfahordóban = Whisky. Vörösréz üstben készül, és az érlelés általában felszíni nagy raktárakban történik. Ami menet közben elpárolog azt angelshare-nek hívják, hiszen ez az angyalok jussa.

USA-ban a jogszabályi előírás, hogy csak újhordóban érlelődhet a whisky, így hát a használt hordók kerülnek Skóciába, ahol a nevükhöz hű skótok, szívesen használják a second hand hordókat.

Amit érdemes figyelni: a hordóban eltöltött időt, a single malt jelenti, hogy tiszta, és nincs házasítva semmivel sem, a single grain jelenti, hogy nem malátázott gabonából készül, a blended a házasított, továbbá a szűretlen whisky a jó, és az ára alapján a kb. 10 és 20 ezer Ft. közé eső italok a kóstolásra érdemesek, az alatt inkább csak kólával ajánlottak:)

Egyébként a whisky-hez lehet tenni egy kiskanál csapvizet, hogy az alkohol íze s szaga enyhébb legyen, és előjöjjenek a mögöttes dolgok, például az animális vagy vaníliás jegyek. Szobahőmérsékleten fogyasztandó.

A mi szelekciónk az Auchentochen-nel kezdődött:

Lepárlás éve: 1999, boros hordóban utóérlelik, innen a kissé boros utóíz.

Az utóérlelés fontos dolog, hogy az utolsó egy évben milyen ízhatások érik a whisky-t, például manapság a tokaji hordóknak van nagy keletje e téren, de álljon példának a következő whisky a sorban, mely édes sherry-s hordóban érlelődik végig, abból is csak az első töltet jöhet szóba ennél a fajtánál.

Majd következett egy ismertebb fajta, mely blended whisky és közel 40 féle összetevőből készül:



Majd következett egy füstös, de hosszú utóízzel rendelkező:

Egyébként a whisky-k általában füstös ízűek s illatúak első blikkre, hiszen tőzegen füstölik a kicsíráztatott árpeszemeket (=malátázás)

A szintén markánsan füstös, és testes ital, mely a sós tenger illatában érlelődik zárta a sort, íme:

És persze a száraz kóstolás sem maradhatott el, mely az üres poharakban maradó illatvilágot boncolgatta, nagyon érdekes, amikor az alkohol már elpárolog, és tisztán maradnak az illatok, érdemes kipróbálni!

A kóstoló közben eszembe jutott, hogy nemrég voltam Réz András új könyvének bemutatóján (még mindig szorongok c.), ahol együtt szorongtunk a Dobozban (a Doboz nevű szórakozóhelyen összezárva:). Hát lehet, hogy ennyi whisky után már nem is szorong az ember? A Szorongás lényege, hogy nincs tárgya. A whisky lényege, hogy ne szorongjunk, hát egészségünkre! 

Segal Viktor már régóta mosolyog rám...

Segal Viktor már régóta mosolyog rám a konyhám szegletéből, ahol a tavaly megjelent és méltán népszerű Színek és Ízek c. szakácskönyvét tartom, és persze használom is nagy örömmel.

Nyáron, amikor összefutottunk egy rendezvényen épp a második szakácskönyvén dolgozott, és nevetve mesélte, hogy az új könyvéből szinte kifelejtette a húst, mert annyi minden más jutott az eszébe a receptek összeválogatásánál. Továbbá fejtörést okozott neki az, hogy próbált mindent igaziból is otthoni körülmények között lefőzni, de mindig azzal bajlódott, hogy nincs elég edény, meg serpenyő egy otthoni háztartásban, no meg az a sok mosogatnivaló...::) Már akkor tudtam, hogy az új könyve is a "must have" kategóriájába fog tartozni.

És akkor jött a gsztrowerk-haladó hedonistáknak, és a Pastrami, ahol mi is megmutathattuk mit is tudunk, vagy inkább, hogy menniyre vagyunk fejlődőképesek. Privát séfünk Segal Viktor volt, aki nemcsak szakmailag van a topon, hanem emberileg is a maximumot nyújta, és hozza ki belőlünk is.

A hely önmagáért beszél, ahol a nyitott látványkonyhában mi is jól mutattunk, és mulattunk.

Szóval a recept és a hozzávalók:
Végy egy jó



helyet,

egy lelkes csapatot





egy profi séfet



és egy csomó jóféle alapanyagot.



Aztán ne habozz, és kezdj hozzá bátran!



de figyelj oda, hogy az articsókából azért maradjon is valami:)



és jó étvágyat!

 Az asztalon találsz csicsókát, rosé kacsamellet csicseriborsós-aszaltszilvás salátaágyon, articsókát vajban sütve, és citromfüves halat zöld almás-édesköményes salátával cookerblondi ajánlásával.

1. Durbincs (só, bors), alá citromfű a tepsibe, olajjal meglocsolni.

 

2. Édeskömény saláta:

édesköményt és zöldalmát vékonyra szeletelünk

öntet: reszelt gyömbér, citromlé, só, bors, lime, fokhagyma, olivaolaj, (méz)

mehet hozzá rukkola

 

3. csicseriborsó saláta:

csicseriborsó (előtte 1 napig vízben áztatva), citromlé, lime, zahtar, só, olivaolaj, kaliforniai fekete mazsola, szecsuán bors, petrezselyem, bébispenót

 

4. articsóka:

vaj (ghi), fokhagyma, articsóka, kakukkfű, húsleves, só, bors, petrezselyem (mehet hozzá snidling), hideg vaj felkockázva, citromlé - serpenyőben megsütni

 

5. Rosé kacsamell:

forró száraz serpenyőben kérgesítjük 1,5-1,5 perc alatt mindkét oldalát, majd tepsiben kb. 8 perc alatt sütjük, szeletelés előtt egy kicsit pihentetjük.

3 nap, béke és zene, mi ez?

Ez Woodstock! És hol? a KOGART-ban.
Mivel mi akkor még nem lehettünk ott, hát emlékezzünk!

Ezt tettem én is Simonyi András volt washingtoni nagykövettel közösen, aki a San Fransiscótól Woodstockig c. plakátkiállítás vezető kurátora, és exkluzív tárlatvezetője,

akinek segédletével egy igazán komplex gyűjteményt sikerült összeállítani, ahol több százezer dollárt érő ereklye és felbecsülhetetlen értékű tárgy is helyet kapott.

A "brit invázióval" még csak homályosan, de már derengett valami:

1965-től életre kelnek az amerikaiak is, ahol egyik oldalról a polgárjogi mozgalom, másik oldalról a vietnámi háború elleni mozgalom manifesztálódik a zenében is. "Volt egy ifjúság, mely kereste a zenéjét, és volt egy zene, mely kereste az ifjúságát."

Az élet furcsa fintora, hogy a Morrison nevet Jim és nem az apja tette halhatatlanná, aki admirális volt és elnök is lehetett volna belőle, ha nincs egy ilyen "deviáns" gyereke.

és itt egy kis csemege Jimi Hendrix Angel c. számának eredeti kézirata, mely piszkozat elsőre a végleges verzióra sikeredett

Aztán ahogy hűvösödnek az éjszakák, belebújtam Jimi Hendrix lila bársonyzakójába:




felbecsülhetetlen érték:)

Aki szereti ezt a korszakot, vagy csak a mai designművészet forrásait akarja megszemlélni, vagy az akkor még nem tiltott szerek hatása alatt született igazságkereséseket akarja látni, az nézze meg a kiállítást .  

A nyár utolsó érintése



A nyár utolsó érintése



Itt az ősz, itt van újra.

Valahogy idén már vártam,...
valahogy idén nem a lehulló falevelek után maradó kopár fákat látom, hanem mindazt a szépséget, amit az ősz adhat nekünk:
A különösen szép fényeket, ahogy a kissé már erőtlen napsugarak átvillannak az ágak között.
A különösen intenzív színeket, ahogy sárgából vörösbe öltöznek a fák.

Az őszi illatokat és ízeket, a didergő reggeleket.
Különösen a kíváncsi gyerkőceimet, ahogy várják anya hogy huppan bele a felkupacolt falevelekbe.

Azt a különös élményt, mely visszaköszön ilyenkor a múltból.

Elmerengek...
és írok, mert eszembe jutnak Halász Bódog szavai Nagy Bandó András tollából a Vár rád Toscana c. műben:

"A szavak pedig, akár a hollók csőréből elhullajtott diók: gyökeret ereszthetnek, fává nőhetnek."

"Az elhullajtott dióból kisarjadt csemete magában hordozza a dús lombú fát."

Édeske otthona, avagy Haraszty otthon

A minap volt szerencsém meglátogatni Haraszty István Édeskét otthonában. (minden infó itt) 
Már a bejutás sem volt egyszerű a Kossuth-díjas művész házába:)

Az otthoniak elmondása szerint a rendszer tényleg működik, mert azóta a környékbeli gyerekek nem szórakoznak a csengővel, egyébként valóban be lehet dobni a pénzt, mely a túloldalali fémdobozban landol.

Édeske, és édes(ke) felesége is nagyon kedves ember, a házuk pedig egy kortárs alkotás, mely minden részletében a művész keze nyomáról, és őrült ötleteiről árulkodik.
Legyen példa erre ez a gardrób szekrény(sor), hogy hol s hogyan nyílik, ne kérdezzétek!

A részletek:

Végre egy "kilincs"

A lakókörnyezet pedig egy kortárs galéria, ahol a saját művek mellett, főleg a művész barátok és kollegák alkotásaival élnek érzelmi viszonyban, mesélve a történeteket. Minden apró szegmense a háznak bemutatja a legjelentősebb hazai alkotók egy-egy művét, melyeket számba venni nem egyszerű, hiszen több száz található otthonukban, de aki körbejárja, az alapos betekintést kap a hazai művészeti életbe. Magyarán: mindenki jelen van, aki számít.

A műhely patika tiszta, minden a helyén, mert Édeske elmondása szerint, Ő már öreg ahhoz, hogy naphosszat keresgéljen.

Édeske 75 fölött már csak napi 1,5 doboz cigarettát szív el, ha dolgozik akár napi 3 művet is elkészít. A ház másik jellegzetessége - Édeske műszaki ember lévén - a technikai kütyük jelenléte, és a megszámolhatatlan távirányító mindenfelé. Ja és a hamutartók, külön hamutartó tartókkal. Persze a vendégeknek fenntartott cigarettakínáló dobozka sem volt üres.

Aztán van gondolkodó szoba is, mely a japán kapszula hotelekre emlékeztet:



Itt aztán bevillannak az ötletek :)



színesedik a kép



és a gyerekek is elszórakozhatnak a művészi készségfejlesztővel:



és én is büszkélkedhetek egy "mutatós" emlékképpel, mely valóban jól mutat új otthonában.